Miután frankón becsípődött a lábam tegnap estére, úgy döntöttem, hogy taxit rendelek. Kerestem online olyat, ami árban rendben volt és kártyával is lehetett fizetni. Megrendeltem reggel 7:30-ra. Ráért volna nyolcra is, de úgy voltam vele, hogy online rendeltem, s ha véletlen mégsem jön, akkor érjek ki metró-vonat kombóval is.
Reggelre megjött a visszajelzés, lementettem az emailt a telóra, megreggeliztem, indulás a taxival. Mindez magyar idő szerint 4:30-kor. Mióta itt voltam, most esett először a hó - tökéletes időzítés. Ahogy mentünk kifele, javarészt kómáztam, de mikor nem, akkor feltűnt, hogy milyen éjjel-nappalival van tele Moszkva: éjjel-nappali virágboltokkal. Az éjjel-nappali kajáldákat vagy élelmiszerboltokat értem is, de ki a fenének jut eszébe hajnali háromkor virágot venni? Azóta megnéztem neten, nem csak nekem tűnt fel a dolog. Az oroszok a legnagyobb virágimportőrök, kb. mindenhova illik virággal menniük. Nade éjjel... :D
Na, utaztunk-utaztunk a taxissal másfél órán át, s reggel kilenckor fel is tűnt a reptér. Na, mondom, nem kéne tán ennyire biztonsági játékosnak lenni, most dekkolhatok itt 3 órán át. Ekkor felnézek a reptérre: Domodedovo.
- Net Domodedovo. Vnukovo. - mondtam egyből sofőr barátunknak, Alexnek, s mutattam neki jól a rendelésem. Felhívta a diszpécsert, dumáltak egy sort, utána jól elnézést kért, s irány Vnukovo. Mivel a szombat miatt nem volt dugó, egy óra alatt átértünk, simán időben voltam.
A reptéren ment a szokásos ellenőrzés-becsekkolás. A reptéren vettem még egy ásványvizet meg egy frankó tortaszeletet. A torta elég egyszerű volt rábökéses módszerrel, de a víznél activityztünk egy sort. Kaptam először hideg mentest. Nemjónemjó. Erre kaptam hideg szénsavast. Nemnem. Nem hideg szénsavas. Na, majdnem megvagyunk. Nem hideg mentes. Jeeeee! Na, az eladólány is valahogy így örült. Azért az valahol vicces, hogy a reptéri eladó sem beszél angolul. Nade Oroszországban oroszul, nyilván.
Felszállás a repülőre, indulnék a jó kis xxl lábhelyes ülésemhez. A stewardess rám néz: Fáj a lába? (Nem, nyilván hobbiból sántítok. :)) Mondom, ja. Akkor nem ülhet az xxl lábhelyekhez. Hádemér, ilyen lábbal pont jó a nagyobb lábhely. Merthát ottan vészkijárat van, osztán vészhelyzet esetén sántákbénáknyomorultak akadályozhatják a menekülést. Áhá, jóvan. Na, akkor üljön ide szépen a foglalt helyek egyikére az első sorba. De ne ám a folyosó mellé, hanem középre vagy az ablakhoz.
Na, így esett, hogy beültem középre, az ablak mellett ülő csóka mellé. Annyira azért egyikőnk sem volt oda a másikért, hogy ennek örüljünk. Kérdezi, hogy miért nem ülhetek kintre? Hámer a sztyuvik megmogyoróznának. Na, feltettük a nagy kérdést, hogy ő ülhet-e kivülre. Ja. Ő igen, én nem? Igen. Hádemér? Mer nagyobb a feje vagy mi? Hánem, hanem mer vészhelyzet esetén kell egy járóképes ember, aki segít a személyzetnek a menekítésben, már ha nem fossa össze magát izibe.
Namost itt nem igazán értem, hogy miért jobb az, ha én középen ülök, ő meg az ablak mellett, de biztosan az a rész is logikus. :D Az utat kb. végigaludtam egy kis napozással.Merthogy ugye a felhők fölött mindig süt a nap. Itt eszembe is jutott egy zseniális turisztikai cucc: nagy, fűtött burában víz, homokos parttal. Télen lehetne oda jól felmenni és napsütésben fürdeni/napozni. Ha valaki megcsinálja, hívjon már meg e.
Leszállás, stb. A bőröndömnek sikerült hosszan tartó betegség után végképp elhunyni, úgyhogy venni kell újat. Airport minibusszal haza. Sofőr kérdezi, mi van a lábammal. Hámondom, becsípődött e. Hátolyan neki is volt nyaraláson, de 3 napig feküdt vele. Hámondom, tán nem maradtam volna Moszkvában plusz 3 napot. :)
Hazaérés, végre rendesen kaja. Hogy mi hiányzik? A 24 fok a szállodából meg az, hogy minden nap rendet raktak utánam. Ide is kéne olyan. :)
