Sanyi barátomat, a fél méteres, enyhén repedt fejű akupunktúrás modellbabát cserére vittem ma a boltba. A bolt nem volt nyitva, de mivel még volt pár intéznivalóm, nem vittem haza, hanem kézenfogva sétáltunk egyet a városban.
Először a hivatalos munkahelyemre mentünk, ahol leadtam egy marék fecnipapírnak álcázott számlát a külföldi útjaimról. A cirill betűkhöz előre is sok sikert a bérszámfejtőnknek. :) Persze nézett, hogy mi a fene az az izé a kezemben, úgyhogy bemutattam neki Sanyit.
Utána metróztunk egyet, ahol egy kislány kérdezte az anyukáját: "A bácsi milyen bácsit visz?"
Utána a papírboltban fizetésnél a pultra tettem, az eladólány Sanyi atom feneke láttán mosolyogni kezdett, úgyhogy neki is bemutattam. "Az összes pont rajta van?" "Igen, és meg is kell tanulnom mindet." OK, itt kicsit egyszerűsítettem, mert olyan 150 körül kell csak tudni. :)
Füstölővásárlás az indiai boltban, eladó néni: "De jó! Ilyet hol lehet kapni? A fiam is ilyesmivel foglalkozik, vennék neki egyet."
Sima vásárlás az Aldiban, a pénztároslány, aki amúgy mindig rohan: "Ez mi?" "És minden pont rajta van?"
Szóval, ha se kutya, se gyerek az ismerkedéshez, akkor jó a Sanyi is. Érdeklődés esetén bérelhető.